Az óraátálítás gyakorlata, amelyet évtizedek óta minden tavasszal és ősszel végeztünk, hamarosan a múlté lesz. Az Európai Unió tagállamai úgy döntöttek, hogy végleg megszüntetik az óraátálítást, ezzel lezárva egy korszakot, amely számos vitát és egészségügyi kérdést vetett fel.
A nyári időszámítást az 1900-as évek elején vezették be, a világításra fordított energia csökkentésének céljából. Magyarországon 1980-ban vezették be újra az évenkénti kétszeri óraátálítást, az energiamegtakarítás reményében. Azonban az évek során egyre több kutatás mutatta ki, hogy az óraátálításnak nemcsak előnyei vannak, hanem jelentős hátrányokkal is jár.
Az óraátálítás kérdése hosszú ideje napirenden volt az Európai Unióban, és a közvélemény egyre nagyobb nyomást gyakorolt a politikai döntéshozókra, hogy vizsgálják felül a rendszert. 2018-ban az Európai Bizottság egy nagyszabású konzultációt indított, amelyen több mint 4,6 millió polgár vett részt. A válaszadók 84%-a támogatta az óraátálítás eltörlését.
Az eredeti tervek szerint már 2021-től megszűnt volna az óraátálítás, de a tagállamok közötti egyeztetések elhúzódtak. A fő kérdés az volt, hogy melyik időzónában maradjanak: a téli, vagyis a standard időszámítás, vagy a nyári, amely hosszabb nappalokat biztosít. A döntés végül megszületett, és az egyes országok maguk határozhatják meg, hogy melyik időszámítást választják véglegesen.
Magyarországon is megszűnik az évenkénti kétszeri óraátálítás. Az ország dönthet arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazza-e véglegesen. Az óraátálítás eltörlése pozitív hatással lehet az emberek életminőségére. Az állandó időszámítás segít a stabil alvási ciklus fenntartásában, csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, és javítja a közérzetet.
